23/08/2026
A tegnapi nap margójára… avagy ezért kérek előleget. 😏
Na, sokan furán néztek rám, amikor azt mondom, hogy torta- és sütirendelésnél előleget kérek.
Most akkor elmesélem, miért. 😂
Volt egy rendelés. Azóta már nem követő, letiltottam, ennek a történet végére szerintem érthető lesz az oka is. 😏
Már az elején volt egy kis „hmmm” érzésem. Borsodból rendelte a tortát, de Cegléden van az anyósa, oda kellett volna vinnem. Sőt, még én köszöntsem is fel az ünnepeltet. Mondom, jó, legyen. Megoldjuk.
Tegnapra kellett a torta, én pedig ahogy mindig, lefotózom az elkészült művet, elküldöm, aztán indulás.
Na, hajnalban már voltak nem fogadott hívások.
Én meg éjszakára lenémítom a telefonom.
Igen, tudom, borzalmas vagyok, de éjszaka szeretek aludni. 😂
Írtam neki reggel, hogy ahogy megbeszéltük, 1 és 3 között visszük a tortát.
Erre:
„Nem jó, 8-9 között kellene.”
🤨
Mondom, hát bocsi, de a gyerekeim alszanak, nekem is van még dolgom, úgyhogy az nem fog menni.
„Akkor délig?”
Oké. Délig jó.
Két perc.
KÉT. PERC.
Újabb hívás.
Ja, mégsem jó.
A férje, aki addig Borsodban volt, közben valahogy varázsütésre Cegléden termett, és inkább ő venné át a tortát. Fél 12 jó lenne.
Na, itt mondtam azt, hogy álljunk meg egy pillanatra. 😅
Mondtam, hogy akkor nincs torta. Én ezt befejeztem.
Nem azért, mert nem akarok dolgozni, hanem mert nekem ez nem egy „majd valahogy megoldjuk” kategória.
Én előkészítek, sütök, töltök, burkolok, díszítek, csomagolok, szervezek. Az én időm is pénz.
És ha valaki megrendel valamit, akkor nem az utolsó pillanatban kellene úgy variálni, mintha én egy teleportáló tortaszállító lennék. 😂
Erre persze ő volt felháborodva.
Majd jött a nagy aduász:
„Akkor kérem vissza a 3000 forintot, amit hozzájárulásként adtunk nektek, hogy könnyebb legyen ez a hónap.”
Mondtam: rendben.
Visszaadom.
Nem haragszom.
De egy dolgot azért nagyon jegyezz meg:
A karma k***a jó könyvelő. Mindent vezet. 😉
Részemről ennyi volt.
És tudjátok mit?
A végén még jól is jártam. 😂
Lett egy saját tortám. Tőlem. Nekem. 🎂❤️
Mert én továbbra is azt vallom, hogy ha valakinek szüksége van valamire, és nekem van miből adnom, akkor adok.
Ha kell, az utolsóból.
De amit szívből adok, azt nem fogom később a másik fejéhez vágni.
És főleg nem fogom visszakövetelni, csak mert valami nem úgy alakult, ahogy én szerettem volna.
Mert szerintem ez nem 3000 forint kérdése.
Ez jellem kérdése.
Lehet valakinek kevés pénze, lehet sok pénze, lehet tele a pénztárcája vagy üres.
De hogy mi van a szívében, az nem a bankszámlán látszik.
Na, ti hogy vagytok ezzel? 👀
rajongók
