13/10/2026
Na, erről muszáj írnom, mert tegnap óta motoszkál bennem ez az egész.
Egy 14 éves lány eltűnt. Szerencsére előkerült. Ő az a kislány, aki szerepelt az X-Faktorban, és akit leállítottak a produkció közben, mert olyan szöveg hangzott el, ami finoman szólva sem egy 14 évesnek való.
És igen, lehet erről beszélni.
Lehet azt mondani, hogy szerinted egy 14 éves gyereknek nem kellene ilyen dallal színpadra állnia. Lehet kérdezni, hogy hol voltak a szülők. Lehet beszélni a szülői felelősségről. Ezek teljesen jogos kérdések.
DE MI A FASZÉRT KELL EGY 14 ÉVES GYEREKET CSORDÁBAN SZÉTSZEDNI AZ INTERNETEN?!
Komolyan kérdezem.
Mi történt velünk?
Mikor lett az teljesen elfogadott, hogy ha valaki nyilvánosan szerepel, akkor onnantól bárki bármit ráhányhat?
„Csak egy komment.”
„Ne vegye magára.”
„Ha kiállt a színpadra, bírja a kritikát.”
Hát a nagy lófaszt.
A kritikát és a bántást rohadtul nem ugyanaz.
Lehet azt mondani, hogy nem tetszett. Lehet azt mondani, hogy szerinted hülyeség volt. Lehet kulturáltan elmondani, hogy egy gyereknek ez nem való.
De amikor egy rakás ember egyszerre elkezd egy 14 évesnek nekimenni, megalázni, mocskolni, gúnyolni, az már nem vélemény.
Az kibaszottul bántalmazás.
És ezt most anyaként mondom.
Nekem ez különösen megrendítő.
Öt gyerekem van. Pontosan tudom, hogy bármennyire is próbáljuk őket erősnek nevelni, attól még gyerekek. Van, amitől összetörnek. Van, amit hazavisznek magukkal. Van, amit nem mondanak el.
És te, aki a telefonod mögött ülve beírod, hogy „mekkora egy idióta”, vagy ennél sokkal durvábbakat, honnan a francból tudod, hogy a másik oldalon ezt ki olvassa?
Lehet, hogy valaki leszarja.
Lehet, hogy kiröhögi.
És lehet, hogy éppen egy olyan ember olvassa, aki már amúgy is a padlón van.
Te meg csak annyit látsz, hogy elküldted a kommentet.
Ő meg azt látja, amikor lefekszik aludni.
Na, EZT kellene végre felfogni.
A social media nem azt jelenti, hogy bárkit bárhogyan lehet verbálisan bántani.
Nem lettünk feljogosítva arra, hogy egymást szarrá alázzuk csak azért, mert van egy profilunk és egy billentyűzetünk.
És igen, szerintem itt már a tévéműsoroknál is rohadtul ideje lenne komolyabban venni a korhatárt. IS.
Mert lehet egy gyereket szerepeltetni, lehet tehetséget mutatni, lehet lehetőséget adni neki, de közben azt is fel kellene fogni, hogy ő még GYEREK.
Nem pedig egy felnőtt, aki majd elviseli a felnőttek világának összes szarát.
És mielőtt valaki jön azzal, hogy „Reny, te is közszereplő vagy, te is kapsz mindent”...
Igen.
Kapok.
K***a sok mindent. 😂
És megtanultam kezelni.
De ettől még nem fogom azt mondani, hogy akkor ez így rendben van.
Mert nincs rendben.
Én, aki itt vagyok, tartalmat gyártok, és havonta 14-15 millió emberhez is eljutnak a posztjaim, pontosan tudom, hogy mekkora ereje van annak, amit kiírunk.
Éppen ezért gondolom azt, hogy akinek van hangja, annak néha arra is kellene használnia, hogy szóljon.
Nem azért, mert én vagyok az internet rendőre. 😂
Hanem mert basszus, emberek vagyunk.
Lehet nem szeretni valakit.
Lehet nem egyetérteni.
Lehet kritizálni.
De nem kell mindenkit földbe döngölni.
Főleg nem egy 14 éves gyereket.
Mert aztán lehet mondani, hogy „csak egy komment volt”.
Csak közben sosem tudhatod, hogy az a bizonyos „csak egy komment” volt-e az utolsó csepp valakinek.
És szerintem ezen kurvára el kellene gondolkodni mindenkinek, mielőtt megnyomja azt a kibaszott „Közzététel” gombot.
Mert a képernyő másik oldalán is ember van.
És nem tudod, mennyi ütést bír még el.
rajongók
