14/08/2026
Négy napot töltöttem a Balatonon és azt hiszem mindent láttam.
Mármint az anyukák szemszögéből.
Volt tényleg minden, az utolsó idegszálát épp elveszítő, a stressztől robbanó édesanyák, akik a bennük dolgozó feszültséggel simán ellátnák Paksot, valamint az ő szöges ellentétük, a nyaralásra saját dadával érkező luxusmammerek.
Állam párszor leesett.
Az első szállásunkon volt szerencsém végighallgatni egy csodásan ízes tájszólással beszélő kis családot, győztem mosolyogni a bajszom alatt annyira cukin beszéltek, bár anyuka mondanivalója nem volt annyira cuki, de stand up comedybe simán elmenne:
Mi a fászt csinál ez a gyerek bázdmeg??... Ne hisztizz,mert holnáp nem hozlák ide!! Nem bírom ezt már veletek!!... Ne csináld eztet, mert felviszlek á szobábá!!! ..Fogd már meg á kurvá kezem!!!!
Aztán láttam dombon felfelé kacskaringózó út egyik kanyarában veszekedő familyt, apuka az út egyik oldalán harsogta: HADD GONDOLKOZZAK EGY PERCET!!!
Anyuka meg a másik oldalról kontrázta: JÓÓÓ, DE ITT SENKI NEM KIABÁL!!!!
A "ma már ne szólj hozzám" és "hallgass, mert már zsong tőled a fejem" kifejezések olyan általánosan repkedtek, mint sirályok az égen 🙈
Hallottam azt is egyébként, hogy kurvahidegavíz és ez a nyár egy fos😃
Tőlem meg elhangzott, hogy ha még egyszer kitalálom, hogy körbe akarom tekerni a Balcsit, üss agyon. De lehet már mégse így gondolom, hisz én így szeretlek, Balaton 🩵