08/10/2026
Egy lakóparki lakás alaprajza még nem feltétlenül egy jól működő otthon. - mutatom tervlapok szintjén is miken változtattam.
Lakóparki lakásnál gyakran már kész alaprajzzal, kijelölt gépészeti pontokkal, elektromos kiállásokkal és meghatározott burkolatokkal találkozunk. Első ránézésre tehát úgy tűnhet, hogy nincs is igazán mit tervezni.
Pedig éppen ilyenkor van nagy szükség a lakberendezői szemléletre.
Ennél a lakásnál is az első lépés az volt, hogy ne csak azt nézzük, mi hova került a tervrajzon, hanem azt is, hogy hogyan fog működni a tér a mindennapokban.
A konyha volt az egyik legfontosabb kérdés.
Az eredeti kialakításban a gépek miatt nagyon kevés valódi tároló- és munkafelület maradt volna. Felül ráadásul egyáltalán nem lett volna elegendő szekrénykapacitás. Egy ilyen konyha papíron ugyan elfér, a valóságban azonban komoly kompromisszumokat jelentene.
Ezért átgondoltuk a konyhabútor rendszerét, megnöveltük a nappali felőli oldalt, és egy konyhaszigetet is beillesztettünk. Így nemcsak több munkafelületet, hanem jelentősen több tárolási lehetőséget is kaptunk.
A nappali térnél pedig megszüntettük a hideg- és melegburkolat váltását. Az egész egybefüggő lakótér egységes, vízálló burkolatot kap, ami vizuálisan is tágítja a teret, és a konyha–étkező–nappali egységét is sokkal természetesebbé teszi.
A hálószobában szintén volt egy olyan terület, amely elsőre nem feltétlenül tűnik problémának, mégis sokat rontott volna a használhatóságon: a gardróbszekrény előtt egy viszonylag nagy, kihasználatlan holttér maradt.
Az ágy megfelelő áthelyezésével ezt a teret megszüntettük, így az ablak előtt kialakíthatóvá vált egy kényelmes dolgozósarok, az ablak alá pedig egy komód is bekerülhet. Vagyis ugyanabban a helyiségben új funkciót és újabb tárolókapacitást nyertünk – tulajdonképpen plusz négyzetméter nélkül.
És amikor a térszervezés változik, természetesen az elektromos tervet is hozzá kell igazítani.
A terveken jól látható, hogy mely kiállások maradnak, melyeket helyeztünk át, és hol alakítottunk ki újakat. A világításnál pedig nemcsak azt kell meghatározni, hogy legyen lámpa, hanem azt is, hogy hol, milyen funkcióhoz, milyen fényerővel és milyen hangulatot teremtve működjön.
Ezért gondolom azt, hogy még egy új építésű, “megtervezett” lakóparki lakásnál sem érdemes automatikusan elfogadni az eredeti alaprajzot.
Az épület adottságait nem tudjuk megváltoztatni. Azt viszont igen, hogy ezeket hogyan használjuk ki.
Mert ha ennél a lakásnál minden az eredeti terv szerint valósult volna meg, egy lényegesen kevésbé jól használható otthon született volna – a konyha pedig a tároló- és munkafelületek hiánya miatt kifejezetten problémás lett volna.
A jó lakberendezési terv tehát nem ott kezdődik, hogy „milyen legyen a kanapé?”
Hanem ott, hogy:
Hogyan fogjuk ezt a lakást valóban használni?
Hol van szükség több tárolásra?
Melyik térből lehet többet kihozni?
És hogyan hangoljuk össze mindezt a gépészettel, elektromossággal, világítással és a burkolatokkal?
Egy jól működő otthon ugyanis nem attól lesz jó, hogy minden befér. Hanem attól, hogy minden a megfelelő helyre kerül.
